Krisztus húsvét éjjelén támadt fel az új és örök életre. Az ősegyház ezért rendszerint ezen az éjszakán keresztelte meg a hitjelölteket, akik a keresztség által szentségi módon meghaltak, majd feltámadtak az új és örök életre. A szertartások 20.00 órakor kezdődnek a Pécsi Székesegyházban.

A szertartás leírása

A vigília szertartása négy részből áll: 1) ünnepélyes kezdet: tűzszentelés, húsvéti gyertya bevitele, húsvéti örömének 2) igeliturgia: 7 ószövetségi olvasmány 3) keresztségi liturgia: litánia, keresztvíz megáldása, keresztségi fogadás megújítása, keresztelés 4) az Eucharisztia liturgiája

 

A szertartás elején a püspök a székesegyház nyugati kapuja előtt megáldja az újonnan élesztett tüzet. A kőből kipattant szikra szépen jelképezi a sziklasírból feltámadt Krisztust. Ezután feldíszítik a húsvéti gyertyát, majd meggyújtják az új tűzről. A gyertyára helyezett öt tömjénszem Jézus öt szent sebére emlékeztet. Azután a körmenet visszamegy a templomba, de megáll a kórus alatt, és a diakónus az ott levő híveknek hirdeti: „Lumen Christi – Krisztus Világossága!" Hasonlóképpen cselekszik a székesegyház közepén is. Harmadszor a főoltár előtt áll meg és ott is kihirdeti az örömhírt: Krisztus világosságot hozott.

Ezután a diakónus vagy egy pap a gyönyörű

ének keretében köszöni meg Istennek, hogy nekünk is adott tűzoszlopot, Krisztust, aki a bűn sötétségéből kivezetett a kegyelem világosságára.

Miután Krisztus világossága már betöltötte a templomot és hívek lelkét, és a templom gyertyáit és lámpáit meggyújtották a húsvéti gyertyáról, következik a keresztelendők és a hívek utolsó tanítása: a szentírási szakaszok felolvasása. Az olvasmányokat egy-egy zsoltárének és könyörgés szakítja meg. A hét ószövetségi szakasz után ismét van Glória, amikor megszólalnak a csengők és a harangok, megint orgona kíséri az éneket, meggyújtják az oltárgyertyákat is, majd a szentlecke után felcsendül a boldog Alleluja.

 

 

A homília után következik a keresztségi liturgia. Magát a keresztelést a Mindenszentek litániája és a keresztvíz megáldása előzi meg. Az imádság során háromszor a vízbe merítik a húsvéti gyertyát, miközben a püspök énekli: „Descendat – Add, Urunk, hogy Fiad által szálljon le ebbe a vízbe a Szentlélek ereje". A felnőtt keresztelendőket a püspök rögtön meg is bérmálja. Ha nincs keresztelés, az Egyház akkor is elvégzi a keresztvíz megáldását. Minden jelenlévő megújítja keresztségi fogadását, majd a püspök – körbejárva a templomot – meghinti a híveket a megáldott vízzel.

Ezután ujjongó örömben folytatódik a szentmise, melynek végén következik a feltámadási körmenet, hogy a templom falai között megélt örömöt a közösség az egész világnak megmutassa.

 

„Urunk, Jézus Krisztus, feltámadásával dicsőségessé változtatta a napot, amelyet halála gyászossá tett, ezért évről-évre felidézzük mindkét esemény emlékét: halálára emlékezve virrasztunk, feltámadására várva pedig örvendezünk. Ez a mi rendes évi ünnepünk, a mi Húsvétunk, amelyet nekünk, az új népnek nem állat leölése jelképez, ahogyan a régi népnek, hanem az Üdvözítő áldozata teljesít be, mert húsvéti bárányunkat, Krisztust, feláldozták (1Kor 5,7), és a régiek elmúltak, és íme, újak keletkeztek (2Kor 5,17). Valójában ránk nehezedő vétkeink miatt gyászolunk, és az ő kegyelméből megigazulva örvendezünk, mert bűneink miatt átadatott, és megigazulásunkért feltámadt (Róm 4,25)."

(Szent Ágoston Beszéd húsvét vigíliáján, részlet)